2017. december 31., vasárnap

Egy kis dilettáns nyelvészet 3. rész


Előző bejegyzésekben képet kaphattunk arról, hogy valóban rokon nyelvek milyen jellegű és fokú hasonlóságot mutatnak egymással. Arról is írtam, hogy hogyan lehet "trükközni" két nyelv rokonságának bizonyításakor: a hangmegfeleltetések és távoli fogalmi átalakulások túlzott használatával.
Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a finnugor (FU) illetve uráli nyelvrokonság elméletét milyen szóanyaggal próbálják alátámasztani. Ez is csak bűvészkedés lenne?

Előljáróban újra leszögezem, hogy az itt leírtak nem tekintendők szakirodalomnak, csak az én laikus - ha úgy tetszik, dilettáns - véleményem, a hibázás jogát szigorúan fenntartva. A fonetikai hangjelölések "magyarosításánál" például valószínűleg hibáztam itt-ott.

Az Uráli/Finnugor elmélet szerint a legközelebbi nyelvrokona a magyarnak a manysi és a hanti, orosz elnevezésben vogul illetve osztják nyelv. Ez az úgynevezett ugor ág, és e két nyelv egymással közelebbi rokonok, mint a magyarral. Vannak távolabbi nyelvrokonaink is, mint például a finn vagy a mordvin. Ez a szint a finnugor nyelvcsalád. Ennél is régebbre visszanyúló nyelvrokonsági csoport az uráli nyelveké. Például a szamojéd nyelvvel ezen a szinten vagyunk rokonok. Sőt, még ennél is régebbre nyúlva, az indoeurópai nyelvcsoporttal való rokonságot is felvetik de ez már a kimutathatóság határán van.


Először gondoljuk át logikusan, hogy mit is várunk egy a magyarral rokon nyelvtől:

- Az alapszavak között számítunk arányaiban a legmagasabb fokú hasonlóságra.
- Lesznek olyan egyezések, melyek csak egy másik (közös) rokon nyelvből lesznek kimutathatók (lásd: angol sew - orosz sity). Ebben a tekintetben a FU nyelvészeknek könnyebb a dolga, mint a sumerológusoknak.
- Lehetnek jelentésbeli változások, de arányaiban nem ezek dominálnak.
- Lesznek hangtani változások, melyek csoportosan lépnek fel.
- Elsősorban a mássalhangzók fognak egyezni, illetve lesznek megfeleltethetők.
- a korábban taglalt angol-latin szómegfeleltetések tapasztalata alapján nem nyelvrokonság jele, ha tömegesen sok a szóegyezés, főleg, ha azok nem az alapszókincset érintik.


Alábbiakban átfutjuk az alapszókincs fogalmaihoz tartozó szavakat egy magyar etimológiai szótár (innen) megfeleltetéseit vizsgálva. Az ebben a szótárban felhozott FU szóalakok megbízhatók, leellenőrizhetők, már csak azért is, mert (még) élő nyelvekről van szó. Egy manysi-orosz szótár  is elérhető itt.
A megfeleltethetőség más téma. A hangmegfeleltetéseknél a legtöbb a s>sz, p>f, t>z, k>h, illetve l>j>gy közül kerül ki. Vannak még ezeken kívül is. A jelentések tekintetében pedig mindenki kísérje figyelemmel, hogy a megfeleltetett FU jelentések milyen messzire asszociálnak. Annyit "csaltam", hogy az etimológiai szótárak távoli asszociációit általában mellőztem az alábbi listában, jelezve ezzel az én laikus kételyeimet.

Számok:
A rövidség kedvéért most főleg a manysi számnevekkel végezzük az összehasonlítást.

egy: akva. Ez nem tűnik hasonlónak. Még akkor sem, ha az ómagyar "ig" (igy) szóalakot veszem alapul (Halotti Beszéd). Hantiul jit, melynek "jelentése" körülbelül az, hogy "ez itt".

kettő/két: manysi nyelven kittig illetve kit. Ez viszont már hasonló.
második/másik: manysi nyelven mat.

három: manysiban hurum. Ez kifejezetten hasonló.

négy: nyila. Ez viszont kevésbé hasonló. Hogy lesz az l-ből gy? Először is vigyázzunk: hibás rögtön így logikázni. Lehet, hogy a gy-ből lett l. De az is lehet, hogy egy másik hang alakult át az egyik nyelvben l a másik nyelvben pedig gy hanggá. Esetünkben több FU nyelv összevetése azt mutatja, hogy az n-l lehetett az eredeti. Tehát az első "hibás" logikájú kérdés mégis helyes volt. Az l hang előbb j-vé vált majd később gy-vé - az etimológiai szótár szerint. A korábbi bejegyzésben vizsgált van/vagyon ( < vol) szavunk esetében is ez volt valószínűleg a hangfejlődés.

öt: at -  ez hasonlít.

hat: hot - ez is hasonlít. És persze jogos a dilettáns kétely, hogy itt miért nem alakult a szó végi t hang z-vé, mint ahogy azt több másik példában látjuk majd. A köztes magánhangzó típusa is számít.

hét: "szat" ez csak kicsit hasonlít. h>sz megfeleltethetőségről nem tudunk, ami nem kizáró tényező (lásd: kegyig > pedig)

nyolc: nyololov - ez viszont újra elég hasonló.

Kilenctől kezdve a számnevek nem mutatnak feltűnő hasonlóságot illetve közös eredetet. Kivéve ezeket:

húsz: manysiban husz. Ez is szép találat.

száz: manysiul szát, tehát ugyanaz, mint a hét. Finnül sata. t > z átalakulás. Nyolcszáz manysiul nyolszát.

ezer: ezt a szavunkat iráni eredetűnek írja a ESz. Azt már csak én teszem hozzá, hogy az ezer manysiul szoter. t>z megfeleltetéssel szozer, ami hát eléggé hasonlatos a magyarhoz.

Gyors összehasonlítás az angol számnevekkel: a legnagyobb hasonlóság a ten és a tíz egyaránt t hanggal kezdődik és három hangzóból áll. A többi számnév markánsan különbözik. A manysi számok hasonlósága a magyarral sokkal-sokkal erősebb.

fél: manysiul pél. Szép találat. (oroszul pol)

sok: manysiul sav, zürjénül csek

kevés: a FU megfeleltetések itt nem túl meggyőzők, de lehetségesek.


Családi fogalmak:

apa/atya: Az apa szavunk korai nyelvemlékekben alig találunk. Az atya a régebbi keletű. Ugor megfeleltetés nincs, FU van: pl mordvinban azonos jelentésű "atyé".

anya: A vogul és hanti megfeleltetések "nagynéni" jelentésűek. Ez sem erős megfeleltetés.

testvér: a testvér szavunk viszonylag újkeletű 18 századi. Helyette az atyafi szót használták, illetve a Schlägli szójegyzékben az egyveng szó is felbukkan. Ennek nincs FU megfeleltetése.

fivér/nővér: ezek összetett szavak (fiú-vér nő-vér).

báty: nem FU, talán szláv (bráty).

öcs: manysiul icsi = "fiútestvér, lánytestvér lánya."

húg: Az ESz szerint ismeretlen eredetű.

fiú: manysiul püv, finnül, poika, Találat, de csak egy hang a találat tárgya.

leány: Az ESz szerint összetett FU szó, nyers fordításban fiatal/erőtlen anya.

unoka: szláv eredetűnek tűnik.

Vannak érdekes megfeleltetések:
Vő, meny, ük, déd, nap(a), ipa


Természeti fogalmak:

tűz: a manysiban tévet, hanti nyelven tüt. Szó végi t - z megfeleltetés.

víz: itt nincs manysi megfelelő, de egy sor másik FU nyelvben igen. Hantiul vete, finnül viti. Indoeurópai eredet is felmerül (lásd még: méz, enni, nem, száz...)

kő: manysiul küv, finnül kivi, Szép találat, de csak egy hang az egész.

jég: manysiul jönk, finnül jee. nk> g megfeleltetés lesz még.
Egész véletlenül az ős-indoeurópai kikövetkeztetett szóalak "yeg".

hó: a FU megfeleltetés asszociációs, nem túl meggyőző, ám lehetséges. A FU "hó" jelentésű szó (finnül lumi) nyomait egy magyar nyelvjárási "lom" szóalakkal rokonítja az ESz. Nem túl meggyőző.

nap: ez nem mutat hasonlóságot FU megfelelőkkel (manysiul hotal). Annyi FU párhuzam van csak, hogy a naptári egység és az égitest jelentést a FU nyelvekben is ugyanaz a szó jelöli.

hold: az ESz a hónap fogalmából származtatja, bár szerintem fordítva lenne logikus. Manysiul kav (khav) a hónap.

csillag: ez valószínűleg a csillog szóval rokon. A manysi sülg szó jelentése csillog/szikrázik.

Ómagyar megfelelője a húgy. Manysiul kóns, hantiul khus a csillag.

ég: hantiul jéglel a "tűzön pörköl". Nem túl meggyőző megfeleltetés.

menny(bolt): Ugor megfelelő nincs, mordvin: menyel.

éj: manysiul jí, hantiul éj. A második az telitalálat.

felhő/felleg: hantiul péleg finnül pilvi. Manysi megfelelő nincs.

fény: Az ESz szerint (bizonytalan) a fehér szóval állhat rokonsgban. Szerintem is.

tó: manysiul tó*. Telitalálat.

hullám: ez egy újabb keletű szó. "Elődje" a hab volt. Manysiul kop a hullám, finnül kumpu a domb.

homok: ez a szavunk török eredetű (kumuk).

hegy: a FU megfelelők, csak távolabbi rokonok felé vannak. Így nem túl meggyőző.

völgy: manysiul vuol "két kanyarulat közti folyószakasz", tehát asszociációs megfeleltetés. Mérsékelten meggyőző.

tavasz: manysiul túje. Mérsékelten meggyőző megfeleltetés.

nyár: a manysi nyár szó jelentése: mocsár. Lehet találni asszociációt a kettő között, lehetséges az etimológiai kapcsolat, de nem túl meggyőző - szerintem. (vö: angolban tavasz szó (spring) eredeti jelentése "ugrani" - szintén egy nem túl közeli asszociáció)

ősz: manysiul tüksz.

tél: manysiul tél, finnül talvi. Erős találat.

fa: manysi pa, zürjén pu, fin pú.

fű: manysiul pom, pum. FU szintű megfelelő nincs.


Testrészek:

kéz: manysiban "két" szó végi t > z megfeleltetés. Szép találat.

kar: ez a szó iráni eredetűnek tűnik.

vér: manysiul vür, finnül veri - hasonló.

láb: manysi nyelvben jal. Ez nem hasonlít a magyar megfelelőre, viszont a "gyalog" szavunkkal mutat hasonlóságot.
Másik lehetőség: több FU nyelvben a csont szó l hanggal kezdődik. (vö német "láb" ~ angol "csont") Magában nem túl meggyőző.

fej: manysiul pég, finnül péé.

szem: manysiul és hantiul sem. Erős találat.

fül: manysiul pil. Erős találat.

orr: Az ESz szerinti FU megfeleltetések viszonylag gyengék (számomra).

száj: Az ESz szerinti FU megfeleltetések viszonylag gyengék (számomra).

nyelv: manysiul nyilem, szép megfelelés.

fog: manysiul pég hantiul pönk (nk>g itt is).

nyak: a közelebbi FU nyelvekben nem, csak a távolabbiakban található rokonítható szóalak.

torok: manysiul tor. Erős találat.

has: Az ESz szerint ismeretlen eredetű.

hát: manysiul a mögé a hutaj. Asszociációs megfeleltetés, viszonylag erős.

mell: manysiul mével, votjákul mel.

váll: a FU megfeleltetés egy vállra akasztható vontatószíj. Egy viszonylag gyenge asszociációs megfeleltetés.

haj: manysiul khaj. Erős találat.

szőr: manysiul sér = lófarok (~sörény). Kb 20-as asszociáció.

bőr: csak erősen jelentés-módosult FU megfeleltetés létezik.

szív: régi nyelvemlékeinkben "szű". Manysiul sém. Mérsékelten meggyőző csak.

térd: Ez nem FU eredetű, talán török.

könyök: hantiul kőngi a könyök. viszonylag erős megfeleltetés.

máj: manysi nyelven májt. Erős találat.

bél: a FU megfeleltetések viszonylag gyengék.

ujj: rokon manysi megfeleltetés nincs, de osztják igen: luj, juj. Ezek hasonlók.

tojás: a tojás viszonylag újkeletű szó. Régi megfelelője a mony. Manysi nyelven muny. Finnül muna. Erős találat.
A tojni szó vitatott eredetű.

toll: manysi nyelven a szárny tol, zürjénül a toll til.

szarv: manysiul a jávorszarvas-bika sarep, finnül szarvi.

szar: hantiul sor, manysi megfelelő nincs, egyéb FU megfeleltetések igen.

fos: manysiul pos, finnül paska. Ugyanez a jelentés.


Szerszámok:

kés: manysiul kési. Erős találat.

kard: ez a szavunk óiráni eredtűnek tűnik.

íj: A FU megfeleltetések nem túl erősek, csak lehetségesek. Az ív szóval rokon (vö: angol "bow" szó).

nyíl: manysiul nyel, finnül nouli. Erős találat.

fazék: manysi nyelven pot (angolul is...), finnül pata. p>f és t>z páros átalakulás.

ház: a német eredet (Haus) lehetősége szinte adja magát. Osztjákul a ház "kat" k>h és t>z megfeleltetésekkel (vö: tief vs. deep) ez is magas szintű találatnak minősül.

tál: manysi tül = fatál

bot: bizonytalan, talán ótörök eredetű.

nyél: manysiul nél. Szép találat.

fék: manysiul, hantiul pek/pék (lószerszám fék). Ez is szép találat.

háló: manysiul kholup. Ugyanaz a jelentés.


Igék:

van: e szavunk igazi szótöve a val/vol.
Manysiul a van al, hantiul val (!), zürjénben vel, finnben ole. Hogy az l-ből hangból gy lett (vagyon), arra a négy szavunknál már láttunk példát.
Erős és fontos találat.

enni/inni: e két szavunknál szinte csak az első hang számít szótőnek, a többi toldalék. Erre felépíteni egy meggyőző etimológiát szerintem nem lehet (lásd íj). A FU megfelelőknél még ezek az első hangzók is alig stimmelnek. Az inni szó esetében több FU nyelvben is ju-val kezdődik a szótő, és a magyar nyelvben több példa is van a ju>i megfeleltetésre. Lehetséges etimológia, de rövidsége folytán messze nem meggyőző (legalábbis egy laikus számára).

főzni: manysiul pöj- (főzni/főni). Lehetséges találat.

sütni: manysiul set-. Szép találat.

varrni: zürjén és votják megfeleltetések: vur-. Ugor megfeleltetés nincs.

állni: Az ESz által felhozott FU megfeleltetés nem túl erős szerintem.

ülni: ismeretlen eredetű

tudni: Manysi/hanti nyelvben nem megfeleltethető, de a zürjénben ted, votjákban tod. A pontos mássalhangzó és jelentésbeli egyezés miatt számomra valószínűnek tűnik.

nyelni: hantiul nyel, finnül niele-. Erős találat.

nyalni: manysiul nalant, finnül nuole. Erős találat.
A nyál szó finnül nolki.

csinálni: nem FU. Valószínűleg szláv "csin" szótő került át.

hallani: hantiul kol, finnül kuule. Ómagyar: hadlani.

látni: a FU megfelelők csak távolabbi rokonoknál létezik, ezért nem meggyőző.

nézni: manysiul megfeleltetésben a szóalak és a jelentés is eltér, így nemtúl meggyőző.

fájni: Az ESz megfeleltetése asszociációs, annak is gyenge (szilánk, szálka).

félni: manysiul pil, hantiul pél, finnül pelké. Ugyanebben a jelentésben.

nevetni: manysiul mévent, ómagyarul: mevet.

akarni: ismeretlen (nem FU) eredetű,

fogni: manysiul pov, pug.

futni: manysiul (?): pot "elfut". Ennél a szónál is könnyű csalni, mert sok rokonértelmű párja van. 

menni: manysiul min-, finnül mene-.
Itt hozzá kell tenni, hogy a megy szónál könnyű lenne csalni, mert rengeteg rokonértelmű párja van (magyarban ötven). De itt az elsődleges asszociációt vettük alapul. Erős találat.

repülni: Az Esz szerint hangutánzó eredetű belső keletkezésű szó. Pedig lenne hasonló hangzású finn megfelelő, de nem rokonítják. Egyetértek.
A szállni szavunk "repül" jelentése viszonylag újkeletű.

feküdni: ESz szerint bizonytalan eredeű.

aludni: manysiul alalakh

kötni: manysiul két, finnül kitke

vágni: manysiul vánk "ütni", hantiul vág: megmunkál.

törni: ESz szerint ismeretlen eredetű.

ütni: Az ESz szerint bizonytalan a felhozott FU megfeleltetés.

mosni: ugor megfelelő nincs. FU több is. Mordvinul muske.

szőni: manysiul sév: hajfonat. Asszociációs, de hihető.

fonni: manysiul pon, finnül puno. Szép találat.

mondani: ugor megfeleltetés nincs, FU van. Cseremiszül mana = mond.

szólni: képzett szó. A szó manysiul sav.

beszélni: képzett szó. A beszéd szláv eredetű szavunk.

kérni: ugor megfelelő nincs. FU több is. Zürjénül például kor-, ugyanebben a jelentésben.

élni: az ugor ágon jelentés-módosult megfelelők vannak csak. A zürjén ol- és votják ul- szavak (szótövek) viszont egyező jelentésűek.

ölni: manysiul "él".

meghalni: manysiul kal, finnül kuole. Szép találat.

folyni: FU megfelelés bizonytalan.

lesz: ugor megfeleltetés nincs, FU van. plvotják lu = van lesz, lehetséges. Mérsékelten meggyőző.

nem/ne: ugor megfeletetések csak az ottani tagadó névmásokból mutathatók ki. Nem túl meggyőző.

igen: ez a szavunk ebben a jelentésben viszonylag újkeletű (~17. század)

kell: ugor megfeleltetés nincs, FU van több is. Cseremiszül kell = kel. Zürjénül kol.


Élelmiszerek:

méz: manysiul ma

zsír: szláv eredetű szó.

vaj: manysiul voj. Szép találat.

tej: iráni eredetű (a dajka szóval rokon)

kenyér: manysi/osztják megfelelő nincsen. Mordvin nyelven van egy nagyon hasonló szó, melynek jelentése nem kenyér, hanem valami kása-szerű étel.

csont: ugor megfeleltetés nincs, FU megfeleltetések a csomó jelentéssel vannak. A csomó mordvinul pl sulmo.

hús: iráni eredetet ír az ESz, de az is bizonytalan.


Névmások:

én: manysiul am. A magyar birtokos személyragok személyes névmási eredetűek. Ez alapján is (nyulAM).

te: manysiul nan. Semmi hasonlóság. Zürjénül te, votjákul ton. Ezek inkább megfeleltethetőek.

ő/ők: Egy magánhangzó megfeleltetése nem lehet túl meggyőző.

mi: manysiul men. Hasonló.

ti: Manysiul nan, ez nem hasonló. Zürjénül ti, ez stimmel stimmel.


enyém/tied: a magyar nyelvben e szóalakok a személyes névmásból és birtokos személyragból állnak össze (én-em, te-ed). Manysiban is:

ez:...

kérdőszavaink előtagjai: ho- mi- ki-
Manysi nyelvben: ho...


Melléknevek:

jó: manysiul jomasz

rossz: ennél a szónál fontos megjegyezni, hogy ebben a jelentésben a középmagyar korig a gonosz szó volt használatos.
A rossz szónak ugor megfeleltetése nincs, FU van gyenge, fáradt jelentésben. Nem túl meggyőző, de lehetséges.

új: ugor megfelelő nincs, zürjénül és votjákul vil. Lehetséges a kapcsolat, de nem egy erős megfeleltetés.

hideg: ismeretlen eredetű

meleg: manysiul méli, hantiul melek. Ugyanez a jelentés.

öreg: az eredeti ómagyar-kori jelentése: nagy, erős. Valószínűleg török eredetű szavunk.
A régi és reggel szóval való esetleges kapcsolatáról nem regél az ESz.

fiatal: belső keletkezésű képzett szó, eredeti jelentése "fiatlan".

erős: manysiul jor. Az ESz török eredetet feltételez.

gyenge: ismeretlen eredetű.

könnyű: ómagyar alakja a "könyv". Manysiul kinne.

nehéz: ismeretlen eredetű.

hosszú: manysiul kosev.


/az alábbi szavak jegyzeteit később pótolom/


Egyéb anyagok:

vas:...

ezüst:...

arany:...
rövid:...
kis/kicsi: török eredetű
nagy:...
magas:....
alacsony: valószínűleg (szerintem) az alá szó egy elhomályosult összetétele lehet.

irányok:
le:
alá:...
fel:
fölé:...
elé:...
mögé:...
felé:...
bal:...
jobb:...
szél:...
közép:
túl/elvől:
óta:


Az állatnevek közül kiemelünk kettőt, mely az indoeurópai nyelvekben nagyrészt fennmaradt.

hal - manysiul kól, hantuiul kul, finnül kala (k>h átalakulás).

egér: manysiul ténker, hantiul lönker,


Az alábbi állatnevek közül most csak az megfeleltethető (nek vélt) szavakat írjuk:
ló: manysiul lov
hattyú:
eb: manysiul amp
holló:
nyúl: manysiul numól
sün: régebbi magyar alakjai: szil, sül. Finnül sili.
szú:
kígyó:
féreg: manysiul perk
eper:
légy:
fajd:


Összevetés:
Alig 200 szó illetve fogalom volt itt felvonultatva, ami messze nem minden az erős és a csupán valószínűsíthető  találatok közül. Hol van ez a 6000 sumér találathoz képest, vagy akár az előző bejegyzésben felhozott 300+ angol-magyar megfeleltetésekhez képest? Mennyiség és erősség "szorzatát" tekintve szerintem messze felette. A 6000 sumér találatból nehezen tudnának ötven olyat kiemelni, mely az itt felsorolt FU találatokkal "versenyezhetne". A FU hangmegfeleltetések és a jelentés-asszociációk átlagos terjedelme (itt a saját szószedetemben) töredéke a sumerológusok listáiban láthatóknak. Bizonyos fogalmaknál/szavaknál FU nyelvészek is "elvetik a sulykot" (értsd: távoli asszociáció vagy kétséges fonetikai megfeleltetés) de nem ez a jellemző. A jelentések a legtöbbször tökéletesen egyeznek, és a hangmegfelelésekből is túlnyomórészt 4-5 fajtát láthatunk.

És most gondoljuk át, hogy a német-angol, orosz-angol, latin-angol nyelvrokonságot milyen fokú és milyen jellegű egyezések alapján fogadtuk el. Majd pedig azt gondoljuk át, hogy az angol-magyar nyelvrokonságot miért nem fogadtuk el, a felhozott szó-párhuzamok ellenére.
Majd azt is gondoljuk át, hogy a szláv illetve török nyelvrokonságot miért vetjük (?) el a több száz megfeleltethető szó ellenére.

Mindezek alapján vegyük most a FU megfeleltetések fentebb ismertetett sorát (mely csak töredék), és azután próbáljuk eldönteni, hogy ez meggyőző-e vagy nem.

Mennyiségileg és arányaiban az alapnyelvi szóállomány hasonlósága magasabb FU-magyar, mint germán-szláv-latin viszonylatban. Viszont a német-angol hasonlósághoz képest sokkal gyengébb. Winter-finger-bring szintű egyezések itt nem találhatók. A FU megfeleltetések legtöbbször az első két mássalhangzóra és a szomszédos magánhangzóra korlátozódnak, amit Czuczor-Fogarasi szótár nyomán sokan gyöknek neveznek.
Három mássalhangzót is érintő egyezések száma viszonylag csekély (pl. három), ami részben a mássalhangzótorlódás ritkább előfordulásával magyarázható.
Megengedő "könnyítés" volt, hogy az egyik nyelvből (manysi) hiányzó szót a másik rokon nyelvből "pótolhattuk". Ez a fenti példáknak egy részét érintette. Ha csak a manysi (vagy hanti) nyelvet tekintenék a bizonyítás még mindig meggyőző lenne. Sőt, ha a jóval távolabbi finn nyelvet tekintenénk, akkor is.

A megfeleltetett szavak jelentései viszonylag közeliek, közelibbek, mint az angol-magyar "laza" megfeleltetések példái. Ahol nem éreztem közelinek a FU-magyar megfeleltetést, azt nem is számítottam találatnak.

A számnevek terén a hasonlóság nagyfokú, hasonló szintű mint például a szláv-latin-germán viszonylatokban. A családi szavak esetében már alacsonyabb szintű a hasonlóság, viszont több szóra terjed ki (vő, meny,...). A természeti jelenségek terén a szómegfeleltetések számban és minőségben szintén erősek. Általában nem kell laza asszociációkkal élni.

A testrészek között is feltűnően sok a közeli egyezés: alakilag közeli, fogalmilag teljes egyezés. Ezek összességét érdemes összehasonlítani az "alternatív" szószedetekkel.
Egy megjegyzés. A nyelvrokonság nem jelent feltétlenül genetikai rokonságot is. Bár természetesen valószínűsítheti azt. Egy példa álljon ennek szemléltetésére:
A mai Franciaország területén éltek egykoron a gallok, akik a római hódítás előtt az indogermán kelta nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszéltek. A gallok a rómaiaktól átvették a latin nyelvet. Jöttek északon a germán frank törzsek, akik szintén átvették a latin nyelvet. Aztán jöttek és letelepedtek északon a szintén germán nyelvű normannok, és ők is átvették a latin nyelvet. A normannok azután uralmuk alá hajtották Angliát, ahol az ő hatásukra angol nyelvbe hatalmas mennyiségű latin kifejezés épült be, de ott a nyelv megtartotta germán alapvázát.
A francia etnogenezis három fő alkotóeleme a gall, frank és normann népcsoportok közül egyik se volt (új)latin nyelvű, mégis (új)latin nyelvű lett a francia nép.

Genetikáról itt nem is írok többet. A nyelvünk rokonságára próbáltam csak választ adni három bejegyzésben. Csak a szavakból indultam ki, és az egész kérdéskör politikai háttértörténetét (Budenz, Hunsdorfer, stb...) nem szőttem bele a magyarázatokba.